Sziasztok!

Jázmin szülinapi zsúrja után maradt némi olvasztott csokim és díszítetlen sütinyalókám, ráadásul másnap vendégeket vártam, így gondoltam, itt a nagy lehetőség kipróbálni egy tuti jó ötletet, a csokitálka-készítést és a sütinyalóka díszítést is.

A cikk végén található videón látható, milyen egyszerű a csokitálkák  elkészítése. Én is ezt hittem. A negyedik csokirobbanás után már nem voltam ebben olyan biztos és szinte félve tettem be a hűtőbe, várva az újabb csoki-támadást (pedig még langyos sem volt az olvasztott csoki, mikor belemerítettem a lufikat). Ezek a mai lufik nem valami jók: 80%-uk pár perc alatt, teljesen magától kidurran akkor is, ha nincs telefújva. Ezt Jázmin szülinapi zsúrján is tapasztaltam. A vízibomba-lufikkal is így jártam, csakhogy ezekben nem volt belül víz, viszont kívül olvadt csokival vontam be őket, ami beterített tetőtől-talpig a konyhámmal együtt… Végül hét tálkát tudtam készíteni 12 lufiból, festhetjük át a konyha fehér falát és moshatom ki a függönyöket. Ezzel nem akartam senkit sem elriasztani, lehet, hogy csak nekem volt balszerencsém. A lelkesedésemet nem törte le, szerintem érdemes kipróbálni (máskor is fogok csokitálkákat készíteni), mert ez az ehető desszertes tálka nagyon látványos és egyáltalán nem hétköznapi: az egyszerű fagyizós vagy jégkrémezős délutánokat is feldobja. A mi vendégeink teljesen el voltak ragadtatva a csokitálkában felszolgált házi cukormentes fagyitól. 

 

Alapanyagok, eszközök, hozzávalók a csokitálka elkészítéséhez:

• olvasztott, majd lehűlt, de folyós csoki (mennyisége az igényektől függ, minimum 100g)
• vízibomba-lufi
• sütőpapír

 

A csokitálka elkészítése

 

Megj.: nálam már az első felrobbant, így a legtöbb képen minden csupa csokis.

Felfújjuk a lufikat (Megj.: érdemes telefújni, mert ha nem elég feszes, amikor kidurrantjuk, a lassú leeresztés közben széttöri a csokitálkát) és egy tepsibe sütőpapírt teszünk.

Egy mély, a lufinál nem sokkal nagyobb kerületű tálban felolvasztjuk a csokit és hagyjuk kihűlni, de csak annyira, hogy folyós maradjon.

Megj.: nagyon oda kell figyelni, hogy melegítés közben kevergessük, mert ha megég, nem lesz szép sima a csokitálka.

Egy-egy kört cseppentünk a sütőpapírra, elég távolságra egymástól ahhoz, hogy elférjenek majd a csokitálkák. Ez lesz az aljuk. Fontos, hogy elég vastagok legyenek, különben alul kilyukadnak a lufi kidurrantásakor és később kifolyik belőlük a fagyi.

 

Belemerítjük a csokiba a lufit, lehetőleg úgy, hogy körben egyenes legyen a csokivonal és ráültetjük a sütőpapíron lévő csokialapra.

 

 

 

 

 

Miután minden csokival bevont lufi a sütőpapíron ül, hagyjuk megdermedni. (Megj.: Amikor készítettem, elég meleg volt, így rettentő lassan dermedt, ezért betettem a hűtőbe és nem robbant fel egy sem.)

 

 

 

 

Miután megdermedt a csoki, egy tűvel vagy hasonló hegyes tárggyal kirobbantjuk a lufikat…

 

 

 

 

… és ezzel elkészültek a csokitálkáink! Remélem, Nektek nagyobb szerencsétek lesz a lufikkal! Felhasználásig érdemes hűtőben tartani, nehogy meglágyuljon. Minden vendég elámul, ha ebben szolgálod fel a desszertet! A házi cukormentes fagyi is nagyon jól mutat benne 🙂 .

 

 

 

Segítségként itt egy rövid videós bemutató, mely egyben a forrás is. Ha kérdésetek van, feltehetitek itt a cikk alján lévő Hozzászólások-ban vagy írjatok nyugodtan Face-oldalunkra! 

Remélem, Ti is kipróbáljátok! Nálunk a gyerekek nagyon élvezik készíteni is, enni is 🙂