Hmmm: aranygaluska…! Igaz, nem fér bele a sütireceptek közé, de a finomság-kategóriába annál inkább! Tökéletes vasárnapi ebédre, főként a picúrok nagyon hálásak lesznek érte. Ebben a bejegyzésben Horváth Ilona receptjét mutatom be Édesanyám apróbb, modern trükkjeivel. A vaníliasodó receptjét köszönöm szépen Becsei Ágnesnek! Tudom, hogy sokféle vaníliasodó-variáció létezik, azért ezt választottam, mert az aranygaluskával együtt megmarad összesen 4 tojásfehérje, éppen amennyi a kókuszos csókhoz szükséges, amit a kislányom egyszerűen imád.

Hozzávalók

A tésztához:

500 g liszt
20 g élesztő
3 dl tej
50 g porcukor
1 csipet só
2 tojássárgája
60 g vaj/margarin/zsír

A hintéshez:

200 g darált dió
150 g (por)cukor
a kenegetéshez: 80 g vaj/margarin + a forma kikenéséhez szükséges mennyiség

A vaníliasodóhoz:

500 ml tej
1 csomag vaníliás cukor
kb. 2 ek. vaníliaaroma (ízlés szerint)
50 g cukor
2 tojássárgája
1 ek. liszt
10 g vaj

Az aranygaluska elkészítése

Kovászt készítünk: 1 dl langyos tejben elmorzsoljuk az élesztőt, elkeverünk benne 50 g porcukrot és 3 ek. lisztet. Ezután lefedve hagyjuk állni, míg felhabzik (megfuttatjuk).

A tojássárgájában elkeverjük a maradék cukrot, hozzáöntjük a tejet és a csipet sóval együtt összekeverjük.

Egy tálba öntjük a lisztet, közepébe mélyedést készítünk és beleöntjük a kovászt, a tojássárgájás-tejes keveréket és fakanállal alaposan összekeverjük (nekem kézzel jobban sikerült, mint fakanállal).

Ezután hozzáadjuk az olvasztott vajat és jól összegyúrjuk. Lefedve, meleg helyen hagyjuk megkelni (kb. 1 óra). Édesanyámmal 60-80 C fokos sütőbe szoktuk tenni speciális kelesztőtálban, de egyik sem szükséges a végeredményhez.

Míg kel a tészta, elkészíthetjük a vaníliasodót: 1 dl tejben csomómentesre keverjük a lisztet, a cukrot és a tojássárgáját. A maradék tejet felforraljuk a vaníliás cukorral és a vaníliaaromával. Ekkor öntjük hozzá a tojássárgájás tejet és kevergetve összeforraljuk. Miután levettük a tűzről, elkeverjük benne a vajat is.

Miután megkelt a tészta, ujjnyi vastagságúra nyújtjuk és kis pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. (Nagymamám mindig ki szokta mintázni a pogácsaszaggatóval a tészta tetejét, így én is mindig így csinálom.)

Egy kapcsos tortaformát kivajazunk (vasárnapi ebédre készülve, kislányom öröméért szív alakút választottam) és szépen, szorosan egymás mellé rakosgatunk egy sornyi tésztát. Ezután megkenjük olvasztott vajjal a tetejét (a recept azt írja, hogy rácsorgatjuk, de úgy nekem legutóbb maradtak száraz részek) és megszórjuk darált dió-cukor keverékkel. Ezt a rétegezést ismételjük, míg elfogy a tészta.

Újra hagyjuk kelni. Mi Édesanyámmal szintén sütőben szoktuk keleszteni, majd amikor már szépen feljön, 180-190 C fokra állítjuk a sütőt és ahogy melegszik, szépen felhúzza a tésztát.