… vagy egy váratlan problémának a megoldására irányuló kényszerhelyzettel. Nálunk mostanában elég sok ilyen akad, mert nem rég költöztünk családi házba, melynek azonnal megkezdtük a felújítását és a saját ízlésünknek, igényeinknek megfelelő otthonná formálását. Bonyolítja a helyzetet, hogy immár megvalósult egyik régi álmom és kertünk is lett hozzá. Szerencsére az egész családom nagyon kreatív, jó kézügyességgel és fürge ésszel van megáldva, így számunkra külön élmény megvalósítani az elképzeléseinket. A férjem lelkesen belevetette magát a férfiaknak való barkácsolásba, míg én a gyerekekkel együtt lassan-lassan megtöltöm a csupasz házat élettel, színekkel, harmóniával, kényelemmel. Illatokkal és ízekkel. Vidámsággal és énekkel. A szüleim pedig tippekkel, ötletekkel és a gyakorlatban jól bevált tanácsokkal segítenek minket.
Mindezzel azt szeretném kifejezni, hogy nem csupán a klasszikus kreatív hobby technikákat alkalmazom, hanem elég tág körűen értelmezem a női barkácsolást. Beleértem egyúttal a kézimunkázást (én varrok és horgolok), a lakberendezést, valamint a konyhaművészetet is, főként a sütemény- és torta sütést, mert ezt is alkotási folyamatnak, különleges művészetnek tartom és nem mellesleg egy olyan remek szórakozásnak, amivel örömet szerezhetek a családomnak. Ebben a naplóban hétköznapi és nem hétköznapi alkotói munkákat mutatok be, legyen az egy időigényes horgolás vagy akár egy egyszerű tipp, ami minőségileg javíthat az életünkön.
Mivel közeledik a karácsony és a Télapó, félreteszem a hétköznapi lakberendezést és az ünnepekre koncentrálok. Előveszem a régebbi ötleteimet illetve az ezekből megvalósított tárgyakat és eltervezem, idén mit fogok készíteni, mi az, amit meg kéne javítani és mi az, amire tavaly már nem maradt időm vagy kedvem és idén új lendülettel szívesen belevágnék.
Először mindig az üvegmatrica festéssel kezdem, hadd színesítsék a kilátást és a helyiségeket. Számomra már furcsán csupasz egy ablak, ha nincs rajta valami 🙂 Minden évben, majdnem minden évszak alkalmából szoktam üvegmatricákat festeni, de sajnos nem találok róluk jó fényképeket.
Az ablak tovább díszíthető még néhány, a függönytartóról lelógatott gömbbel, amire masnit is köthetünk. Természetesen egyéb tárgyakat is kitehetünk, ízlésünktől függően.
Az étkező asztal is csupasz, ha nincs rajta – akár egy saját készítésű- az ünnep közeledtét jelző terítő és ha eljön az ideje, akkor adventi koszorú, Luca-napi búza, esetleg arany színűre festett girbe-gurba faág karácsonyfa díszekkel, gyümölcsös tál almával-dióval vagy egzotikus gyümölcsökkel.
A bejárati ajtóra igazán vendégeket hívogató kiakasztani egy koszorút vagy ajtódíszt.
Mindezek egyszerű, alap ötletek és könnyen elkészíthetőek, de meghozzák a kedvet a további hangulatfokozáshoz és újabb-és újabb ötleteket adnak. Ahogyan kedvenc főhősnőm, Anne Shirley mondja a Zöldmanzárdos Házból: „Itt aztán igazán tág tere nyílik a képzeletnek! „
