Nálunk egyszerű a képlet:
Farsang + 2 kislány = 2 db egyforma, rózsaszín királylány jelmez egy ruhaméretnyi különbséggel. 🙂
Bár az az érzésem, egyelőre csak én égek farsangi lázban, mivel a lányaimnak ez lesz az első igazi ovis jelmezbálja. Nem igazán tudják elképzelni, mi vár rájuk.
Még mindig emlékszem, milyen volt az első királylány jelmezem az ő korukban: nagy bánatomra fényes zöldes-kékes-türkiz színű, kicsit merev anyagból készült (még ma is érzem a bőrömön), bár annak idején ez is különlegesen királylányosnak számított. De hát nem rózsaszín volt, így hiába is csillogott-villogott, nem voltam annyira elragadtatva tőle, mint amit drága varrónő Nagymamám megérdemelt volna a csupaszív munkájáért.
Akkoriban nem léteztek még ezek a csodás anyagok, mint manapság, így számomra külön öröm gyönyörködni a színükben és a fényükben. Az igazat megvallva álmomban sem gondoltam volna, hogy a ruhaipari fejlődés már itt tart. Számomra eddig a tütü egyet jelentett a tüllel és nem igazán érdekelt a téma, míg el nem érkezett a február és nagyon hamar kiderült, hogy az oviban minden kislány királylány lesz, az enyémeket is beleértve. Így képeket nézegettem a neten valamiféle ihletért, és hamar eljutottam az organzából készített tütükhöz. Szerencsémre az egyik barátnőm nagy rajongója ezeknek a ruháknak, így sok tanáccsal segített nekem ezen a számomra ismeretlen terepen, és máris azon kaptam magam, hogy észrevétlenül én is csatlakoztam a tütü rajongók nagy táborához. Persze amit el lehetett rontani, azt elrontottam, pedig végignéztem néhány videót és leírást, mielőtt belevágtam az első méter organzába. Sok tapasztalattal gazdagodtam, olyannyira, hogy az első próbálkozásom itthoni tündérke jelmezzé vált, és újra be kellett vásárolnom az anyagokból, majd kezdhettem elölről az egészet.
Mit nem adtam volna egy részletes, magyar nyelvű, képekkel és tippekkel teli leírásért! Remélem, Nektek segítek ezzel a bejegyzéssel és itt egy helyen megtaláltok mindent, ami egy organza tütü elkészítéséhez kell.
Oh, és mindehhez még hozzá kell tennem, hogy életemben először készítettem farsangi jelmezt, de azt hiszem, még évekig fogok és az az érzésem, hogy nem ez lesz az utolsó alkalom, hogy éppen királylányruhát kértek a lánykáim. 🙂
Mit nem adtam volna egy részletes, magyar nyelvű, képekkel és tippekkel teli leírásért! Remélem, Nektek segítek ezzel a bejegyzéssel és itt egy helyen megtaláltok mindent, ami egy organza tütü elkészítéséhez kell.
Oh, és mindehhez még hozzá kell tennem, hogy életemben először készítettem farsangi jelmezt, de azt hiszem, még évekig fogok és az az érzésem, hogy nem ez lesz az utolsó alkalom, hogy éppen királylányruhát kértek a lánykáim. 🙂
ALAPANYAGOK, ESZKÖZÖK:
- 4 tekercs (1 tekercs: 24 cmx10m) világos rózsaszín snow organza
- 1 tekercs pink organza
- 1 tekercs (48cmx10m) arany girlandos világos rózsaszín organza
- organza szalag: 3 m fehér (2,5 cm széles), 1,8 m világos rózsaszín (1,5 cm széles), 1,8 m sötét rózsaszín (1,5 cm széles)
- cérnák: fehér, világos rózsaszín, sötét rózsaszín
- gumik: hálós (én hajpántot használtam ehhez), széles fehér, keskeny fehér
- csillogó, világos rózsaszín anyag a felső részhez
- széles világos rózsaszín szaténszalag a derékra
- olló, tű, biztostű, gombostű, varrógép
- 7 db orvosi fa spatula (más néven nyelvlapoc)
- hobbyragasztó
- erős fémhuzal
- fogó, fúrógép
- körző, vonalzó/mérőszalag
- kb.30 cm finom fehér-rózsaszín csipkeszalag (1,5-2 cm széles)
- fehér papírlap
A királylányjelmez elkészítése
A szoknya
Kétféle tippet találtam a neten az organzacsíkok elkészítéséhez: az egyik egy méretre vágott erős kartonpapírra (50 cm magas, min. 25 cm széles a nagyobbik lányomé, a kisebbiké pedig 40 cm magas), a másik egy megfelelő méretű képkeretre tekeri át az anyagot. Mindkettőt kipróbáltam, nekem ez utóbbi jobban bevált. Lehet erős gumival rögzíteni, hogy ne csússzon el, de elég macerás így a tekergetés. Én végül inkább cellux-szal rögzítettem az organza elejét. Miután elfogyott a tekercs, a ragasztószalagnál egyben vágtam el az összes réteget. Mindenképpen ollóval vágjátok, hiába tűnik jó ötletnek egy vékony pengéjű nagykés!
Tipp: ezt a tütüt tekercselt, dekorációs célú organzából érdemes készíteni, mert nem bomlik akkor sem, ha vágjuk, könnyebb vele dolgozni, nem kell annyi helyen vágni, könnyen kialakíthatóak az egyforma hosszúságú csíkok és merevebb, így jobb a tartása, másképpen fényes, mint a méterben vásárolható társa, emellett olcsóbb is és nem gyűrődik. Dekorációs, virágkötészeti boltok árulják olcsón, nem a rövidáru bolt. Ha nem találtok, rendeljetek neten!
Így kijött az 1 m hosszúságúból 18 db, 24 cm széles csík, melyeket tovább feleztem hosszában, így kaptam meg a 12 cm szélességű csíkokat. Mivel a hálós gumipántom egy sorában 46 lyuk volt, és csak minden másodikba csomóztam, viszont 3 függőleges sorban, így 3×23 db organza csík kellett hozzá. A szalagokat megfelezve csomózzuk, ez így 138 db, kb. 50 cm hosszú lelógó szál lett.
Ez már igazi puffanccsá teszi a szoknyát és nem lesz átlátszó. Visszafogottabban habos ruhához elegendő két sornyi organza szál is.
Tehát ha megvannak a csíkjaink, kifeszítjük a hálós gumipántot és elkezdjük rá felcsomózni úgy, hogy minden második lyukba kötünk. Érdemes előre bejelölni egy-egy biztostűvel a következő helyeket, mert könnyen el lehet veszíteni a fonalat, ahogy a csomók összehúzzák a pántot és kitöltik a lyukakat.
Ez a gumipánt nagyon praktikus volt, de eléggé kitágult és mire felcsomóztam a szálakat, leesett a lányaimról. Így utólag bele kellett varrnom egy erősebb, széles gumit is. A szoknyát elég nehéz volt a gép alá tenni, ezért jobban jártok, ha ezt előre rávarrjátok.
A szoknya és a felsőrész találkozását széles szaténszalaggal takarjuk el. A szükséges hosszhoz bele kell számolni a gumit kifeszítve és azt, hogy szép nagy masnit tudjunk belőle kötni hátul. Tehát egy vékonyabb gumit varrunk a belső oldalának a tetejére úgy, hogy a gumit kifeszítjük és ne látszódjon ki, amikor összeugrik. A szalagot alul a csomókra varrjuk rá, szintén ráncolva. Hátul nem varrjuk össze, hogy meg tudjuk majd kötni a masnit. Ez elég ahhoz, hogy eltakarja a varrást, a gumikat és a felsőrész alját, ha betűrjük. Persze lehetett volna mindezt kevésbé körülményesen, de utólag derült ki pár dolog:
Tipp: eredetileg egyrészes ruhának szántam, de a szalag rávarrásával olyan szűk lett, hogy alig tudtam ráadni a lányomra és utána meg levenni. Kétrészesként sokkal könnyebb öltöztetni a kis királylányokat, és talán külön a felső rész még más szoknyával, más alkalomra is felvehető. Azért kellett még a szalagra is gumit varrni, hogy ne álljon el felül és takarjon.
Végül kimérünk a sötét rózsaszín organzából olyan hosszú darabot, ami nem csak körül öleli a szoknya alsó részét, de valamivel több is annál, hogy hullámokban tudjuk felkötni. Szép „u” alakban rögzítjük arányosan elosztva egy-egy lelógó világos rózsaszín szalaghoz. Ahol összecsomózzuk őket, masnit kötünk rá: kivágunk a világos organzából megfelelő mennyiségű, nagy téglalapot, összehajtogatjuk őket kisebb, többrétegű téglalappá és a csomók alá csúsztatjuk, majd eligazgatjuk, hogy masninak tűnjenek. Két masni között, az u-betű alján pedig egy-egy vékonyabb, szalag alakúra vágott organzát kötünk. 
Természetesen a sötét organza két végét is összekötjük és egy világos szalagot rákötve takarjuk a találkozásukat.
A felsőrész
A gyermek méretének megfelelő hosszúságú téglalapot vágunk ki a rózsaszín, csillámló anyagból. Az enyém kicsit áttetsző volt, de elég széles ahhoz, hogy duplán tudjam hajtani. A két szélét és az aljukat is összevarrjuk, így kapva egy két oldalán fényes hengert. Alul egy keskeny gumihoz való csatornát varrunk, majd belefűzzük a gumit és a végeit összevarrjuk, majd a nyílást is. Felül szélesebb gumit varrunk bele ugyanígy. Ennek a csatornának az az előnye, hogy szabadon mozoghat a gumi és az anyag külön-külön. 
A gumi azért kell, hogy alul-felül rögzítve legyen a felsőrész (mert a vállrész csak dísznek lesz rajta, nem tatja a gyereken a ruhát) és különösen alul bent maradjon a szoknya dereka alatt.
A két vállrészt a sötét rózsaszín anyagból készítjük el. A megfelelő hosszúság lemérése után két-két darab téglalapot összevarrunk, hogy kétszeres szélességű legyen (2x24cm, ld. fekete nyíl a képen), így szebben mutat. Ezt a téglalapot hosszában kettéhajtjuk és a két végén 5-5 cm hosszan összevarrjuk, majd kétoldalt a rövidebb végeket ráncolva varrjuk össze (ld. sárga nyílnál a képen), így egy szem alakú formát kapunk.
Elkészítjük a virágokat. A középső nagyobbhoz kb. 120 cm hosszú fehér és 120 cm sötét rózsaszín organza szalag szükséges. A két szélső kisebbhez, melyek a vállrészre lesznek varrva, kb. 90 cm szalag kell a fehérből és a világos rózsaszínből. 
Összeillesztjük a fehér és a rózsaszín szalagokat úgy, hogy felül a fehér kilóg. Összevarrjuk az oldalukat, majd alul 4-5 cm-t vízszintesen, aztán sréhen felfelé, hátul ráhajtjuk a rózsaszínt a fehérre és a túloldalon varrjuk tovább vízszintesen 4-5-cm-t, majd újra sréhen felfelé és folytatjuk az előbb leírtak szerint. Itt van egy kis videós segítség.
Ha végigértünk, a szélüket is összevarrjuk és szépen meghúzzuk a cérnát, hogy hullámosodjon a szalag. Végül elkötjük és elvágjuk a cérnát, majd feltekerjük a virágot és összevarrjuk.
 |
| Itt a vállrészek félbehajtva láthatóak |
Felvarrjuk a vállrészek egyik aljára a két virágos rózsaszín csíkos virágot, a felsőrész közepére pedig a sötét rózsaszínt. Vigyázzunk, hogy a gumit ne varrjuk hozzá!
Már csak a vállrészeket kell hozzávarrnunk a felsőhöz és voilá! Elkészültünk:-)
 |
| Ez a nagyobb, így erre ráfért még plusz két virág. Ha a lánykámon van, kifeszül és szépen mutat, nem ilyen zsúfolt. Sőt, először nem volt rajta ez a két fehér és hiányzott is róla, túl nagy volt a távolság a virágok között |
A palást
A palástot a 48 cm széles, girlandos organzából készítjük el. 16 cm magas téglalapot vágunk belőle (a hossz marad 48 cm). Színével befelé fordítva, vízszintesen félbe hajtjuk, a sarkoknál sréhen összevarrjuk (ld. piros nyíl). A felesleget levágjuk (kb. 1 cm maradjon meg).Majd alul vízszintesen 6-8 cm hosszan (ez a gyermek nyakméretétől függ) összevarrjuk (ld. zöld nyíl).
Visszafordítjuk az anyagot és eligazgatjuk belül a varrásszéleket. A gallér egyik sarkára gomblyukat varrunk, a másikra pedig a gombot.
A gyermek magasságától függő hosszúságú téglalapot vágunk (a szélesség marad 48 cm, a hossza pedig érjen földig vagy tovább) a girlandos organzából, ez lesz a palást lelógó, hátat takaró része. Félbehajtjuk és egy fél ívet vágunk az egyik végén, hogy szépen passzoljon majd a hát görbületéhez.
Az ívesre vágott végét beigazítjuk a gallér alsó, nem összevarrt részébe, kb. 1-1,5 cm magasan, összeráncoljuk és összevarrjuk.
A legyező
A legyezőhöz a girlandos organzából vágunk kb. 20 cm magas téglalapot.
A fa spatulákat alul átfúrjuk és erősen összekapcsoljuk őket egy fémkarikával.
Én ehhez egy kulcstartóról leszedett fémizét használtam, és bár nem tudom a rendes elnevezését, nagyon klasszul bevált.
Körzővel rárajzoljuk, meddig érjen az organza: a spatula tetejétől számítva kb. 1 cm-rel lejjebb és addig, ahol találkoznak.
Szintén körzővel felrajzoljuk egy papírlapra a szivárvány alakú formát, majd kivágjuk, ezt használva sablonnak körülrajzoljuk a félbehajtott organzán. Hogy szép szimmetrikus legyen, kettéhajtva vágjuk ki a formát, tehát az anyagot négybe hajtjuk előtte. (Így egyből lesz két egyforma organza-szivárványunk.)
Bekenjük ragasztóval a kifeszített spatulavázat és rásimogatjuk az organzát, felülre pedig eligazítjuk a csipkét: (kicsit lógjon rá az organzára) 1-2 helyen, ahol adja magát, bevagdossuk két spatula között, hogy felvegye az ívet. Ahol vágtuk, ott egymásra hajtva összeragasztjuk.
Vékonyan újra végigkenjük ragasztóval az organzát és rásimítjuk a másik szivárvány formájú anyagot úgy, hogy a két organza közrefogja és így rögzítse a csipkét.
Kifeszítve hagyjuk megszáradni.
És végül egy extra tipp: ha szereted az óriási bazsarózsákat és nincs hová tenned a tütüt, akaszd fel a plafonra 🙂 (Persze a pink díszszalag nélkül.)
