Közeledik a befőzési szezon, ezért arra gondoltam, írok néhány ezzel kapcsolatos bejegyzést is. Elismerem, hogy a befőzés nem sokaknak jelent kifejezetten hobby-t, de lehet ezt is kreatívan csinálni! Egyrészt az újfajta eszközök segítségével, másrészt az izgalmas fűszerezésű, vegyes alapanyagú recepteknek köszönhetően.
Manapság kezd divatba jönni a befőzőautomata. Már a hazai hipermarket-láncokban is kapható szinte féláron, de még így sem annyira olcsó. Érdemes átgondolni az előnyeit és a hátrányait, mielőtt vásárolunk egyet. Szerintem jó ötlet összefogni valakivel és együtt megvenni egy jobb minőségűt, melyhez tartozék a lekvárfőző üst és a lékészítő rész is, mert az igazi befőzőautomata nem pusztán dunsztol, hanem több szempontból is megkönnyíti a munkánkat. Mi Édesanyámmal közösen szereztünk be egyet, mivel a nyarat együtt szoktuk tölteni és az ilyen nagy munkákban rendszerint segítünk egymásnak. Emellett Édesapám gondosan neveli a gyümölcsfáit, így bőven van annyi alapanyag, hogy télire is eltegyünk belőle.
Ebben a bejegyzésben összefoglalom a tapasztalatainkat a befőzőautomatával kapcsolatban, hátha segíti azok döntését, akik gondolkoznak rajta, hogy vegyenek vagy inkább ne vegyenek egyet. Az alábbiakban felsorolt előnyök-hátrányok a saját tapasztalatainkon nyugszanak és a teljesség igénye nélkül írom le őket – nem reklámozni szeretnék egy adott terméket, inkább bemutatni egy modern módszert.
A befőzőautomata előnyei
Az automata nagy előnyei közé tartozik többek között, hogy tartósító-, ízfokozó-, színezék- és cukormentesen, kevesebb munka- és időráfordítással készíthetünk vele lekvárokat, szószokat, befőtteket, savanyúságokat, ivóleveket (mondjuk ehhez külön alkatrész szükséges) és sok más izgalmas konyhai alapanyagot. Időt és munkát spórolhatunk vele, hiszen a lekvárfőző üst mellett nem kell álldogálni és kevergetni, mert nem ég le. Felhasználhatjuk az egyébként akár romlásra ítélt termést illetve kidobásra ítélt befőttesüvegeinket (újrahasznosítás, környezetvédelem), emellett sokkal egészségesebb konyhai alapanyagokat nyerhetünk általa például akkor is, ha nem fogyókúrázunk.
Nekünk nagyon bevált: mióta befőzőautomatánk van, Édesanyám fantáziája és befőzési aktivitása szárnyakra kapott és kb. áprilistól októberig dübörög a befőzőautomatánk, tehát bőven kihasználjuk és megtérül az ára.
A befőzőautomata hátrányai
Hátránya az ára mellett az, hogy a felbontott befőttek kb. 7-10 napig állnak el hűtőben, utána megpenészesednek. Továbbá valóban alaposan kitisztított üveget és hibátlan kupakot igényel a tartóssághoz. Vagyis a lyukas vagy kissé eldeformálódott kupak nem jó hozzá, mert celofánt nem tehetünk alájuk. Emellett elektromos árammal működik, ami megterhelheti a villanyszámlánkat, de nem kell megijedni, mert ezek a gépek már igen energiatakarékos kivitelben készülnek.
A befőzés menete befőzőautomatával
A géphez mellékelt kis könyvben részletesen megtalálhatjuk, mit mennyi ideig és hány fokon javasol elkészíteni. A hibátlan (a kisebb hibákat kivágjuk) zöldségeket, gyümölcsöket a hagyományos módon készítjük elő: megtisztítjuk, meghámozzuk, feldaraboljuk és ízesítjük igény szerint, tiszta üvegekbe tesszük, tetejüket kupakkal lezárjuk, elhelyezzük őket a gépben (a használati útmutató írja, hogy mennyi meleg vizet öntsünk bele), beállítjuk az ajánlott hőfokot és -időt, majd keresünk egy jó könyvet vagy filmet, amitől kikapcsolódhatunk, míg az automata befőz 🙂 Mikor elkészült a programja, szintén a géppel kidunsztoljuk. Ne felejtsük el a hagyományos módon fejre állítani előtte a jól lezárt üvegeket, hogy kiszoruljon belőlük a levegő! Ez a munkamenet kifejezetten befőttekhez ajánlott, lekvárokat, savanyúságokat, szószokat és leveket más-más módon készítünk vele.
Befőzőautomatában könnyedén készíthetünk lekvárokat is: annyi a dolgunk, hogy a feldarabolt gyümölcsöt a lekvárfőző üstbe tesszük és elindítjuk a gyümölcsnek megfelelő programot. Nem kell órákig álldogálnunk a tűzhely mellett és kevergetni, mert a gépben nem ég le a gyümölcs. A másik módszer, ami nekem szimpatikusabb, hogy levet készítünk a gyümölcsből és a hátramaradt, megpárolódott gyümölcshúst ízesítjük, igény szerint turmixoljuk vagy darabosra hagyjuk, majd kidunsztoltatjuk a géppel. Így megmarad a tiszta gyümölcslé és nem elfőzzük.
Tipp: a befőzőautomata nagy hőséget csinál, így mi a fedett, de oldalán nyílt teraszunkon szoktuk használni, hiszen a nyári forróságban nem lenne jó, ha még tovább melegítené a házat.
Nem hagyományos befőttek
Természetesen az alább bemutatott tippek nem csak befőzőautomatához jók, el lehet őket készíteni a hagyományos módon is.
A megszokott alma-, meggy-, cseresznye-, körte-, barack befőtteken és -lekvárokon kívül hadd ajánljak néhány különlegesebb, de egyáltalán nem drágább alapanyagot! Mi, ha sikerül olcsó és édes epret kifognunk, eperszószt és eperlekvárt is el szoktunk tenni.
Aki nem kóstolta volna még a friss fügét, annak kellemes meglepetéseben lesz része: ez egy édes, lédús, puha gyümölcs, egyáltalán nem olyan, mint az aszalt változata. Mivel a fügefáink hatalmasra nőttek pár év alatt és roskadoznak a gyümölcstől, az egész család imádja, de egyszerűen nem tudunk ennyit frissen megenni, Édesanyám bátor volt, és nem riasztotta vissza az előző évi löttyedt eperbefőtt-eset, és kipróbálta fügén is. Az üvegekbe semmi mást nem tett, kizárólag fügét ( = vizet sem)! Ami végül annyi levet eresztett, hogy elég volt a benne lévő gyümölcscukor és víz a tökéletes tartósításhoz és maga a gyümölcs jó állagú, meglepően kemény maradt, pedig teljes érettségi fokban szedtük le. Fügéből egyébként lekvárt is készítettünk. Íme, a férjem fügelekvár receptje (eredeti mediterrán recept).
Fügelekvár:
Amennyire lehet, meghámozzuk (nem baj, ha marad rajta itt-ott héj), majd elfelezzük vagy felnegyedeljük az érett fügéket. Egy nagy fazékban kevés vízzel, fedővel lezárva felforraljuk, ízlés szerint fűszerezzük (pl. cukor, szegfűszeg, citromlé), jól összekeverjük, közepes lángon kb. még 15 percig főzzük, néha megkeverve, hogy ne égjen le. Ezután üvegekbe töltjük és kidunsztoljuk a befőzőautomatában. Mindezt elkészíthetjük a befőzőautomata lekvárkészítő üstjében is.
Gyümölcs- vagy zöldséglé készítés befőzőautomatával
A befőzőautomata lé-készítő alkatrésze 2:1-ben funkciójú: amellett, hogy tiszta gyümölcs- vagy zöldséglé nyerhető általa, a „melléktermékből”, ami maga a gyümölcs- vagy zöldséghús, kiváló szószt vagy lekvárt készíthetünk, akár édesítőszerrel, akár cukorral vagy -mentesen: szükség szerint átturmixoljuk egy botmixerrel, fűszerezzük, üvegekbe töltjük és lezárva kidunsztoljuk a gépben. A levet leeresztjük, ízlés szerint fűszerezzük, üvegekbe töltjük, lezárjuk és kidunsztoljuk a gépben.
Almatöltelék süteményekbe:
Ez az egyik kedvenc befőttem: miután az automata kipárolja az almából a levet, a megmaradt almahúst fahéjjal és vaníliás cukorral befűszerezem, így töltöm üvegekbe és a szokásos módon a géppel kidunsztoltatom. Kész is van a tökéletes almatöltelék! Bármilyen almás sütibe beletehető, én almás pitékbe szoktam. Nem kell lesütni, nem kell megvárni, míg kihűl: egyből rákenhető a tésztára és már mehet is a sütőbe.
Izgalmas fűszerezés
Érdemes kísérletezgetni a fűszerekkel is: a befőttekbe, lekvárokba kerülhet vaníliás cukor, fahéj, szegfűszeg, sőt akár némi nem szokványos fűszer, mint a gyömbér és a szerecsendió, méz, fokhagyma stb. Például elsőre ijesztően hangzott számomra a fokhagymás meggylekvár, abban az évben nem is mertem megkóstolni. A következő évben pedig örültem, hogy maradt tavalyról, mert sült húsok mellé isteni! Édesanyám egyszerűen néhány gerezd fokhagymát tett az üvegek aljába, rátöltötte a meggylé után maradt meggyhúst és ezt dunsztolta ki.
Főzési alapanyagok nem szokványos tartósítása
Amiért elkezdtem írni ezt a bejegyzést, azok a saját kis trükkjeim, melyek hihetetlen módon lerövidítik a főzést és még olcsóbban is kijövünk belőlük, mivel a nyáron szezonális zöldségeket télen nem kell drágán beszereznünk. Itt kell kihangsúlyoznom, hogy ezeknek az íze alapján nem lehet kitalálni, hogy nem friss-, mirelit- vagy hagyományos befőzési móddal készült alapanyagokból készült el egy-egy étel, emellett 2 évig biztosan elállnak (nálunk max. ennyi ideig nem fogyott el).
Így például nyár végén egy hatalmas tárcsában a szabad ég alatt lecsót szoktunk lesütni, majd pörkölt alapot (apróra vágott paradicsom, paprika és hagyma ízlés szerinti arányban, mi 1:2:2 arányban szeretjük), végül egyszerűen apróra vágott vöröshagymát. Ezeket befőttes üvegekbe téve kidunsztoljuk a befőzőautomatával. Ennek köszönhetően nagyon felgyorsul a főzés! Hiszen egy napot szánunk rá nyáron, utána pedig egész évben egy mozdulat és már ott is van a lesült hagyma a krumplifőzelék alá vagy a pörköltalap a csirke alá. A lecsó pedig mindenhogyan jó: akár magában, akár rizzsel vagy tojással, akár egy szelet csirkemellre halmozva. Számomra mondjuk a lesütött hagyma a legnagyszerűbb felfedezés, mivel nagyon sok ételt kezdek a hagyma felkockázásával és lesütésével. Édesanyám nagy találmánya pedig a lereszelt tök „befőzése”: igazából csupán üvegbe téve kidunsztoljuk, de nem főzzük meg a gépben. Ennek köszönhetően a tökfőzelék kb. 15 perc alatt készen van és senki sem mondhatja meg róla, hogy nem friss vagy mirelit tökből készült!
Ugyanígy felkarikázott fehér- és sárgarépát, tetején zellerszeletekkel is el lehet tenni télire: miután megfőtt pl. a zöldborsó a levesben, a végén csak hozzáöntjük lével együtt a répákat. Egyet forralunk rajta és már tálalhatjuk is. Szintén üvegbe zárhatunk sóska- és spenót szószt is. Kis vízzel felengedve, ízlés szerint fűszerezve és behabarva pikkpakk elkészül belőlük a főzelék vagy szósz.
A megszokott paradicsomleven kívül Édesanyám ketchup-ot is szokott eltenni. Higgyétek el, egészen más ízű a saját paradicsomból készített ketchup, mint a tartósítószeres bolti, de egyáltalán nem rosszabb, csak zamatosabb.
Aki ismeri és szereti az ajvárt, illetve aki nem ismeri, de szereti a zöldséges szószokat, annak érdemes kipróbálnia ezt az eredeti szerb receptet. Az ajvárt bármilyen hús mellé tálalhatjuk, nagyon finom sültekhez és csevaphoz vagy kebabhoz is.
Ajvár
Hozzávalók: (szerintem ez nagyon sok, mi fél adagot készítettünk először próbaként) 5 kg pritamin paprika, 1 kis padlizsán, 2 fej fokhagyma, kb. 2 ek. cukor, 1 dl ecet, 3 kávéskanál só, 150 ml étolaj
Elkészítés: megtisztítjuk a zöldségeket, majd ledaráljuk vagy összeturmixoljuk botmixerrel. Egy fazékban felforraljuk és ízlés szerint fűszerezzük. Újabb 45 percig főzzük. Kisebb üvegekbe töltjük, majd vagy száraz dunsztba tesszük vagy befőzőautomatával kidunsztoljuk. Természetesen ezt is el lehet készíteni az automata lekvárfőző üstjében, de mivel elég keveset készítettünk belőle, nem volt érdemes „összekoszolni” miatta a gépet.
Az ajvár receptjét itt találtam.
Bocsánat, de ezt nem értem.
„Mikor elkészült a programja, szintén a géppel kidunsztoljuk. Ne felejtsük el a hagyományos módon fejre állítani előtte a jól lezárt üvegeket, hogy kiszoruljon belőlük a levegő!”
Honnan szorul ki ilyenkor a levegő???
Amúgy a „befőzést” régóta alkalmazzuk, egészen a készételek tartósításáig merészkedtünk el így, és teljes a siker.
A befőzőgépet egy szuvidáló (sous vide) géppel helyettesítjük. A hagymát, lecsót lesütve ill. megfőzve, de nyers krumplit hasáb- ill. darabolva is teszünk el nagy mennyiségben. Ezekkel mindig az volt a baj, hogy csírásodott v. megrohadt. Így viszont hosszan eltarthatók. A magunk által savanyított káposztát is nyersen tettük el. Teljesen jó.