Ugrás a tartalomhoz

Üdvözlet

Közzétéve itt: Egyéb


 
  Mi is lehetne jobb időszak kiélni az alkotási vágyat, tovább szépítgetni az otthonunkat, apró ajándékokkal lepni meg a szeretteinket vagy éppen elkezdeni egy kreativitásról, női barkácsolásról szóló blogot, mint a tél ünnepekkel, illatokkal, varázzsal teli évszakában? Hiszen az egyre rövidebb napok, az egyre hűvösebb idő is benti elfoglaltságokra ösztönöz és több időnk jut az elmélkedésre, tervezgetésre, kivitelezésre, valamint eljön az ideje annak is, hogy végre felhasználjuk a nyár és az ősz folyamán a természetből gyűjtögetett kincseinket.
 
   Így ősz végén lassan mi is befejezzük a ház körüli munkákat (vagy amit nem tudunk befejezni, egy nagy sóhajjal tavaszra halasztjuk) és a gondolataim lassan már a Mikulás és a Jézuska eljövetele felé fordulnak. Két kislányom (Jázmin 4 éves), (Róza 2011-2015 :-((( Drága kislányom autóbalesetben meghalt pár hónappal e bejegyzés megírása után. A halála utáni bejegyzések végére azóta rózsaképeket is teszek) és egy kiskutya (Lepke 5 hónapos yorkie) mellett igazán páratlan mulatság a tél, tele vidám készülődéssel és egyre emelkedő lélekkel, várakozással teli szívvel. 
    Bár ez az évszak legtöbbünk számára a sötétet, a hideget és a szürkeséget jelenti, szerintem azért jóval több ennél: a lehetőségek tárháza. Lehet, hogy kint az utcán, a városban vagy akár a saját kertünkben néha reménytelennek tűnik a látvány, mégis úgy gondolom, hogy ezek a hónapok tartogatják a legtöbb megvalósításra váró szépséget az otthonunkban, a családunkban és önmagunkban is. Miután lehullottak a falevelek, elhervadtak a legkitartóbb őszi virágok is, visszahúzódnak téli álmot aludni a növények és az állatok,  költöző madaraink Afrika partjai felé veszik az irányt, mi lehetőséget kapunk arra, hogy magunk színezzük ki és töltsük meg élettel halottnak tetsző, alvó környezetünket.
 Ezt a naplót azoknak ajánlom, akik szeretnek barkácsolni, alkotni, és nem valamelyik hipermárketből készülnek beszerezni olcsó, egyszerű és ötlet nélküli, egyediségtől mentes díszeket, lakberendezési tárgyakat stb. vagy neadjisten (!) süteményeket. 
 Az évek során többféle kreatív hobby technikát kipróbáltam, sok saját ötletet megvalósítottam illetve köszönet a Praktika Magazin munkatársainak az inspirációkért, sablonokért, tippekért.  Ez itt nem a reklám helye, de nem hallgathatom el, hogy sok ötletet, sablont és mintát használok/használtam fel ebből a magazinból, ami ugye szerzői jogvédelem alatt áll, és ezeknek blogon való feltüntetéseinek megvannak a maga jogi korlátai és etikai követelményei, melyekről érdeklődtem a magazin szerkesztőségétől és az iránymutatásukat teljes mértékben szem előtt tartva mutatok majd be. Ez azt jelenti, hogy azokról a tárgyakról, melyeket a Magazin útmutatásai alapján készítettem, csak képet tehetek fel, leírást nem, de feltüntetem a forrást, ami alapján Ti is dolgozhattok. Emellett kötelességem figyelmeztetni Titeket (bár gondolom, nem sok mindenkit érint), hogy ezeket a tárgyakat nem szabad kereskedelmi forgalomba hozni illetve erre a célra gyártani.

 


  Mindettől függetlenül az a tapasztalatom, hogy bárhol is fészkel egy “ötlet-tojás”, mire kikel és szárnyat bont, igazán egyedi, eredeti és különleges lesz. Nekem legalábbis sosem sikerült még teljes mértékben megvalósítani egyetlen készen kapott mintát sem. Nem azért, mert ügyetlen vagyok vagy nem találtam ugyanolyan alapanyagot hozzá, hanem főként azért, mert nem tudom és nem is akarom korlátok közé szorítani az alkotási vágyamat és igenis szabadjára engedem az ujjaimat, a fantáziámat és az érzelmeimet, míg végül elkészül a saját ízlésemnek, elképzelésemnek, lehetőségeimnek megfelelő mű. 
 
Számomra különösen fontos, hogy gyakorlati haszna is legyen egy tárgynak, ne csak porosodjon a polcon. Emellett legyen szép, tartós és alkalmas arra a célra, amire készült. Ezért főképpen ilyeneket mutatok be, de álszent lennék, ha nem ismerném el, hogy éppen a karácsonyi ünnepkör kapcsán azért elég sok, csupán díszítésre szánt tárgy kerül ki a kezeim közül, melyeknek haszna a hangulat megalapozásából illetve fokozásából áll, és az ünnepek lecsengésével visszakerül a dobozába, míg a következő télen újra előveszem, leporolom, felújítom, átalakítom, szétszedem és újra összerakom valami egészen másnak építve.
   Sokat gondolkoztam azon, mi legyen az első, kedvet hozó, a szövegkörnyezethez illő kép, amivel zárhatnám ezt a bejegyzést. Azért ezt választottam, mert nem szerzői jog védett és egy adventi naptár igazán kifejezi a várakozás örömét és izgalmát, emellett egyszerű elkészíteni, közepesen időigényes, nem szükséges hozzá különösebb kézügyesség és az alapanyagok egyszerűen, viszonylag olcsón beszerezhetőek: 


Kapcsolódó bejegyzések



Legyél az első, aki hozzászól!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.